Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Békaugrás --- 564. ---

2010.09.16

                        Békaugrás   --- 564. ---

 

     Nem vagyok biológus – így elnézését kérem e szakmának –

következő történetemért.

    Amikor az időjárás kedvező – felvállalom a kerékpározást,

és napi 20-30 km-t lekeverek a Mátrában, hol főhadiszállásom –

mint célpont – Parádfürdő.

     Nos, itt a Felső Tündérkertben található két vizes medence. 

Az egyikben – ami szökőkút is – egy palócfigurákat ábrázoló

szoborcsoport figyelhető meg, míg a másikban - megbúvó halakat

fedezhet fel a figyelmes szemlélő.

     Nem kell azonban senkinek sem fényképésznek lennie ahhoz,

hogy a lentebb lévő halas medencében felfedezzen egy hatalmas

békát.

    Első gondolatom, hogy milyen szép is a béka – noha nem

csókra termet.

    Második gondolatom pediglen az volt, hogy miként

kerülhetett ide ez a béka???

     Megkérdeztem ezért ott sétáló embereket, hogy milyen fajta

béka is lehet(?) – s volt aki leveli békának gondolta, nem

figyelvén nyilván a vizes környezetre.

    Más varangyos békának címezte, megint más meg

kecskebékának – jóllehet itt káposztaföldek nem voltak a

közelben – viszont ez az állat már-már megközelítette a

kecskének nagyságát, ám köztudott, hogy még egy ekkorára

megnőtt „kecskebéka” sem hozza vissza – a nyarat…

     Le is zárnám rögvest történetemet, ugyanakkor most a

fizikusokat kell megzavarnom – amiért máris szíves

elnézésüket kell kérnem!

     Felmerült ugyanis bennem, hogy ennek a békának nem ez a

természetes környezete – lévén a medence betonpárkánnyal

körülvéve, és jócskán magasabb - minthogy abból kijöhetne

valaha is e béka.

    Tudom – a béka alapos ismerője és gyakorlója a

békaugrásnak, mindazonáltal nem találom azt a fix pontot –

melyről a béka vígan fel, azaz kiugorhatna - zárt környezetéből.

     Bizonytalanul kell befejeznem ezen sorokat, s így minden

reménységem csupán a víz felhajtóerejében lehet – amennyiben

a béka mégis kikívánkozna onnan – és Benned, hogy elolvasol.

 

 

 

--- Köszönöm, hogy elolvastad! ---

 

Parádfürdő (Felső Tündérkert) – 2010. szept. 15.

    Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Vége?

(Bősze Emil Miklós, 2010.09.29 10:47)

Elérkeztem 300. írásomhoz.
A honlap betelt...
Sajnálom.

Köszönettel: e-mail. -_-