Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Velem, és mellettem --- 558. ---

2010.09.12

              Velem, és mellettem   --- 558. ---

 

    Megkapja fizetségét – ki önmagát is elárulja, hogy a

csillagok áldásával indult – s nyilván ez kevésnek bizonyult.

    Elnézlek, és még úgy elnéznélek – de nem találom most a

varázsparancsszavam hozzád, mert elvitte azt az Idő.

     Nem kérte - csak vitte, vitte és vitte – mint aki nem gondol

az örök visszatérésre, ám az őrök visszatérésével sem – kik

nem vigyáztak reád.

     Testőreid – nyilvánvalóan megfeledkeztek lelkedről, s

annak táplálásáról is egyben.

     Tisztán emlékszem még egyik kétségbeesési rohamodra,

amikor azt mutatta a TV, hogy foglyok törtek ki – Mexikó

börtöneiből.

    Másik alkalommal viszont – meg nagyot nevettél annak

hallatán, hogy ugyancsak foglyok szöktek ki  - de ezúttal a

berlini állatkertből. Ezt a pillanatot – mintha meg is

örökítettem volna egy fényképfelvételen…

    Arcod, mindenkori legbelsőbb érzelmeidnek lehetett

kifejezője.

     Ábrázatod valósággal iránytűként mutatta meg, a feléd

vezető legrövidebb utat – mi felért a végtelenséggel.

    Ezen út azonban hosszútávon nem belátható, ugyanakkor

viszontagságos – mint maga az élet(ed).

    A sors nem ismeri a véletlenszerűséget – s ez nem lehet

véletlen, mintahogyan az sem, hogy most újra itt lehetsz -

velem és mellettem!

     Megfoghatom a kezed?

    

 

--- Köszönöm, hogy elolvastad! ---

 

Parádfürdő (Tündérkert) – 2010. szept. 12.

     Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.