A boldogság (k)apuja --- 538. ---
A boldogság (k)apuja --- 538. ---
Munkahelyed megszűnt, s az Állami Harmatcsepp Kutatóintézet –
jól elintézett – és bezárta kapuit.
Ahelyett, hogy munkanélkülire mentél volna – Te a szerencsekovácshoz
indultál el, ami nem jött be persze – ami nyilván csak egy lépésnyire van a
csontkovács „hivatalától”.
Nincs már több (h)arcod – s mindenki azt hitte, hogy mindezek után
szépen csendben aludni térsz – barlangodba.
Akik azonban erre gondoltak, mind megszégyenültek – egytől-egyig, s
csupán magam lehettem az egyetlen – ki fogadni mert volna, hogy csak
most kezdődik el ébredésed.
Tisztán emlékszem elindulásunk boldogságára – amikor azt érezhettem,
hogy áron megváltottalak - és az enyém vagy(!), igaz nem pontosan akkor
és úgy – ahogyan azt én elgondoltam.
Csupán azért indultál el egy szál ruhában, hogy hozzám visszatérj(?) –
mivel ruhád azóta zálogházba került…
Boldoggá tesz, hogy annyi Idő elmúltán is a mindened maradtam – ha
jól értelmezem szavaid.
Avval kezdtem volt, hogy korábbi munkahelyed bezárta kapuit – de
sebaj, mivelhogy a boldogság (k)apuja most van megnyílóban – mit nem
lehet nem észrevenni!
--- Köszönöm, hogy elolvastad! ---
Parádfürdő (Tündérkert) – 2010. aug. 22.
Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-
