Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A koldusbot is megkerül --- 510. ---

2010.07.20

                    A koldusbot is megkerül   --- 510. ---

 

    Mint aki maga teremti a körülményeket, vagy – nem is tudom – talán

nem gondol saját sorsával, úgy törsz elő – váratlanul és nagy

hirtelenséggel – a hallgatás erdejének csendjéből.

     Pedig tagadhatatlanul mindenki tudta – én rajtam kívül, hogy

magadba burkolózásod oka – magam vagyok.

    Nem feszegetem a dolgokat, s őszintén szólva csupán feleannyira

lepődöm meg – mint amennyire meg kellene most – ám jelenleg ez is

túlzásként hat.

    Sok volt, és igen hosszúra húzódott távolmaradásod.

Az igazat megvallva – nem igazán értettem azt meg, hogy aki a

művészbejárón érkezik, miért is kell szélvészként – a vészkijáraton át

távoznia?

    A fókák felfokozott kíváncsiságával követem most is – az egykoron

általam kiválasztott leányt.

    Nagy és könnyen elfecsérelhető energiákkal rendelkeztél mindig, és

kifogyhatatlan erőd volt a bajokból való kimászáshoz, s ez pont akkor

történt – amikorra hosszas keresés után megtaláltam a hozzád vezető

szavakat…

     Mindig meglopott bennünket a világ, s amikor autóddal seperted az

autópályát – akkor olvadtál a ködbe, bár még sokáig jelezte sálad a

szél irányát – indexlámpád mégis másfelé mutatott, hogy messze

eltérjél.

    Ám minden megváltozott, s most úgy tűnik, hogy egész Alaszka

kőolajtartaléka a tiéd.

    Újbóli megjelenéseddel életem sivatagát – szőlőskertté varázsoltad,

a szőlőskertet meg borospincévé. A borospincét földalatti menhellyé,

s nem legvégül a menhelyet – Mennyé, már itt e Földön.

    Örvendek, hogy jól vagy – s kedved-hangulatod is teljességgel

Mássá lett – mint akit valósággal kicseréltek, miközben a világ

megmaradt változatlanul önzőnek.

    Szomjazlak, s már indulnék is a borospincé(d)be, viszont ha arra

gondolok, hogy mi is lesz netalán elröppensz közben?

    Ne tedd, hiszen a legjobbnak a végére kell maradnia.

Önmagam elvesztése vezethet csak - a másik megtalálásához, és

én megtaláltalak.

    Koldus és egyben lyukas kalapom tudom, hogy boldoggá tesz – s

ha velem tartasz, úgy hamarosan meglesz a koldusbotom is – mivel

én ilyen optimista vagyok!

 

 

--- Köszönöm, hogy elolvastál! ---

 

Mátraballa – 2010. júl. 20.

     Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.