A baba megszólal(t) - (második rész) --- 548. ---
A baba megszólal(t) - (második rész) --- 548. ---
… majd tovább folytatta beszédét:
„Igazából a csendet, a nyugalmat, a még sértetlen természetet – és nem
sérthetetlen természetemet – kedvelted, s hosszú órákon át egyedül
sétáltál és kerékpároztál tíz kilométereket az erdőkben, mert ez a te
formád – s éppen ezért érthetetlen számomra Pestre költözésed.
Nagyon eleged lett Nagyváradból – és belőle(m?), pedig sohasem
iszonyodtál ettől a várostól – annyira, vagy egyáltalán nem.
Mégis annyira rejtélyes mostanság minden körülötted – mintha
valamit féltőn rejtegetnél énelőlem, és a világ szemei elől…
Úgy te(t)szel most – de mintha észre sem vennél, s ügyet sem vetsz
rám – de én kitartóan szólok, és kérdezgetek is – ahhoz, hogy végre
lezárhassam a múlt bizonyos történéseit.
Írhatnál egy levelet például – mondjuk csak nekem, s nagyra
becsülném udvariasságodat – ha ezt megteszed.
Egyesek szerint csak MOST van, és ez elgondolkodtató – viszont
ők csupán az orrukig látnak.
Tudod, akkor még kisliba voltam – mai szemmel nézve, ám
felcseperedtem – de ma és MOST kellene találkoznunk, mivel ha
holnapig várunk – már csak lelkeink találkozhatnak, remélhetőleg a
jobbik térfélen.
Mára már szívemmel, és tisztán – tehát tiszta szívvel látok, ám akkor
még annyi behatás ért – melyeket nem szeretnék részletezni, de
feszegetni sem.
Amennyiben untatlak, úgy azt jelezd – de ha nem, úgy megkérlek,
hogy ints - és én továbbfolytatom, az időutazást – hol csupán utasok
lehetünk."
~~~ Folytatása következik. ~~~
--- Köszönöm, hogy elolvastad! ---
Budapest – 2010. szept. 01.
Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-
Köszönetem
(Bősze Emil Miklós, 2011.01.17 10:05)