Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A baba megszólal(t) – (nyolcadik rész) --- 554. ---

2010.09.03

     A baba megszólal(t) – (nyolcadik rész) --- 554. ---

 

     … majd szavai megnyugvásba váltottak át:

„Nem tudhattad e-mail mindazt, hogy mit érezhettem amikorra

eldönthettem, hogy ezt végig kell csinálnom – még ha ez nem is

 olyan egyszerű – veled, vagy nélküled – mert te voltál a tét!

      Ezt azonban csak az érthetné meg, ki közvetlen közelemben

volt akkor – majd ifjúsági munka következett orrvérzésig, s ezt

önkéntes módon tettem, s nem kötelességszerűen – mivel ebben

láttam ifjúságom megmaradását – de téged azóta se láttalak

ilyen közelről, testközelből – mégis távol minden testi

gondolattól…

    Számtalanszor – és ismételgetve próbáltam csupán

önmagammal elhitetni, hogy e-mail nincs, nem létezik, ő nem

az enyém – amiből egyenesen az következett volna, hogy nem

vagy – de akkor én sem vagyok, ugyanakkor önmagam

megtagadása lett volna nyilvánvalóan a legkisebb áldozat.

     Szerintem nincsenek véletlenek. Szerinted?

Ideje lenne már feldolgoznunk a traumákat – egyébként túl

szép lett volna, ha valaha is összefutunk – viszont a

felgyülemlett fájdalmakat nem lehet szépen-csendben

magukra hagynunk.

     Lényegében még a fájdalmakért is hálásak lehetünk –

noha a fájdalmak hálátlanok – mégis írásaid olvasva,

valósággal meg(sz)épülök – s ez örömmel tölt el, hiszen ki

nem mondhatóak azok az érzések – amiket soraid kiváltanak

belőlem, még e mai napon is.

     Igen enyémnek érzek minden betűdet, mintahogyan

téged is magaménak tudlak, én – a kis tudatlan."

 

 

--- Köszönöm, hogy elolvastad! ---

 

Parádfürdő (Felső Tündérkert) – 2010. szept. 03.

     Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

 

Új írásaim: https://bemiklos2.eoldal.hu

Ősírásaim: http://www.bemiklos.eoldal.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.