Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A csodacsaj --- 562. ---

2010.09.15

                        A csodacsaj   --- 562. ---

 

     Igazán nincs jelentősége – de mégsem szeretnék beleszólni

(bel)ügyeidbe , mert azt könnyen beavatkozásnak (mi)nősítenéd.

    Az élethez való feladatokat megkaptad, s nem is keveset.

Nem mintha jól vizsgáztál volna, ám meg sem buktál - nálam.

     Nem tudhattad – így sohasem éreztél rá arra, hogy miket is

konspirálnak mögötted a háttérben – ellenedre.

     Legkeményebb kritikusod, az Idő lehetne – de az Idő még

meg sem látszik rajtad…

    Sok minden ellentmond egymásnak benned, ám az igazi

kérdés nem ez - hanem az, hogy lesz-e elegendő elszántságod

arra, hogy megjelenéseddel ábrázoló művészetet teremts.

     Életednek kapui nem igazán voltak alkalmasak arra, hogy

a világ száz legbefolyásosabb embere közt lehess – s hajlékod

ablakai ez alatt bepókhálósodtak, és most úgy érzed, hogy

nincs kilátás (sem).

    Csak jönne már valaki, ó jönne már valaki – de nem jön.

Nem jön, az álom szemedre sem – egy ideje, csupán a

bánatnak könnyei érkeznek el hozzád.

    Életed lélekforrásai bedugultak – s ezzel még semmi baj

nem lenne, ám életedben most egyszerre minden ijesztő

tendenciát vett.

     Már a közvélemény kutatások eredményeinek sem hiszel –

hol mindenki csodacsajnak jelölt be, és ez pedig egy olyan

emelkedett pillanat lehet-ne – hiszen megnyílott most

előttem is egy kapu feléd, hol magam is beférek – és ha

megfigyelted a kapun lévő ajtót, úgy érdekes mód azt

láthatod, hogy azt pont az én méretemre szabták.

    Nem látod?

Kárrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr…

 

--- Köszönöm, hogy elolvastad! ---

 

Parádfürdő (Tündérkert) – 2010. szept. 14.

    Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.