Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A harmat útja --- 437. ---

2010.04.25

                              A harmat útja   --- 437. ---

 

     A magad mögött hagyott harmaton át indulhatok el – ha rövid kis sétára

is – az Életművészet hegyeibe, hol megtalálhatóak talán gondolataimnak

legmélyebb zónái.

    Óvatosságom int, hogy e-mail el ne feledkezz a fényvédelemről, s ezért

fényvédőkrémek rétegeinek tucatjait helyezem – elsősorban szemeimre,

nehogy megint elvakultan lássa(la)k…

     Sétám legelső állomása – egy gyémántbánya, melynek határánál egy

oszlopra kihelyezett tábla áll, s azon egy pirossal áthúzott összetett szó

olvasható, hogy: TÖMEGNYOMOR.

     Véget ért volna a tömegnyomor(?), kérdezem magamtól – önmagamat

megmosolyogva s e dolgot, ami azért őszintén megvallva – de üdítőleg

hatott.

     Majd váratlanul egy tiszavirágszerű felvillanásra leszek csak figyelmes,

s amikor egy felbukkanó Tündér arról kérdez, hogy a tavasz s(z)ínét

keresed(?) – ekkor majd megbotlom a bányákba vivő sínekbe, a

meglepetéstől persze.

     Beszélgetésbe elegyedem a Tündérrel, ki meglepő dolgokat mond, mint

aki ismeri életemet – ám hamar ki is derült rólam, hogy sajnos – de nem rám

szabták  szerepemet.

     Ezután magamra hagyott, s útitársamul rendelte a sorsot, amikor én már

fokozottan a bányabejáratra figyelgettem, viszont még semmi okom nem

volt a pánikra.

     Viszlátot intettem a múltnak, s már nem féltem akkor a  magánytól sem.

Annyira nem.

     A bányában valami okból állt a termelés - talán a munkásosztály napja

miatt, a bányamunkások nem kis örömére – kiknek színkavalkádot

rendeztek, mikor én fájdalmatlanul bár, de leléptem a harmattal (k)övezett

útról, elveszítvén azt – mindörökre.

     A séta máris hasznosnak bizonyult, mert beláthattam – még a legmélyebb

rétegei alá is gondolataimnak – a mélységek fenekére.

    A magad után hagyott harmatot egy ponton azonban elvesztem, s azt

érzem, hogy ködöt hagytál nyomként, mit akár vágni is lehetne – amennyiben

lenne nálam éppenséggel egy működőképes ködvágó készülék.

     Jó ideje, már szükségtelenné vált (nálam) a fényvédelem, s ezért évenként

egy-egy réteget eltávolítok – a felvitt fényvédőből, mindaddig még

megtehetem ezt – amíg tart a fényvédőből, és az Idő(d)ből.  

 

Bp. 2010. ápr. 24. – Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

Baráti Szeretettel : http://www.bemiklos.eoldal.hu (Betelt honlap)

Írásaim folytatása: https://bemiklos2.eoldal.hu (Rendezés alatt…)

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.