Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A sors megedzett --- 565. ---

2010.09.16

                   A sors megedzett   --- 565. ---

 

     „Na de ilyet - és mit akar tőlem ez az ember, hogyan is

merészelheti-engedheti meg magának ezt a hangnemet(?) –

nem gondolván arra, hogy nő vagyok – és (v)érzékeny, de

miként is lehet figyelmen kívül hagyni a legalapvetőbb

emberi jogokat, s amit ön művel az valósággal az emberi

jogok sárba tiprása – és mindenkori méltóságom

semmibevétele, ami ellent mond a jognak – s megannyi

nemzetközi szerződésnek, köztük az ENSZ

Alapokmányának – továbbá a Helszinki Zárónyilatkozatnak,

de a Madridi Egyezménynek is.”

     Igencsak zaklatottan ébredtél meg akkor – s nem is

lenne ebben semmi különösebb, viszont az, hogy

álmodban beszélj – igencsak meghökkentő volt.

     Az azonban még jobban meglepett, hogy azon kérdésemet

meg egyszerűen válasz nélkül hagytad, hogy kivel beszéltél???

    Messze kerültél el, s elvitted magaddal ennek titkát – mígnem

a tegnap kaptam tőled egy e-mailt, hogy e-mail bocsáss meg – ha

még meg tudsz bocsátani egyáltalán – és azon ébredéskor amikor

nem válaszoltam kérdésedre – a sorssal beszéltem, s nem a Soros

Gyurival – így alaptalanul és hiába voltál rám féltékeny, amire

sohasem szolgáltattam okot!

    Azóta az élet a maga híres sorsával – alaposan megedzett, s

ma már veled is el tudnám azt képzelni – mi különben is

elképzelhetetlen és hiábavaló lenne mással, de nélküled is…

    Bár megértenél!

Most, ez egyszer.   

 

    

 

--- Köszönöm, hogy elolvastad! ---

 

Parádfürdő (Tündérkert) – 2010. szept. 16.

    Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.