Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szó ereje --- 490. ---

2010.06.13

                              A szó ereje   --- 490. ---

 

    Mindig igyekeznem kellett az írással – hiszen csupán addig szabad

írnom, amíg láthatom Múzsámat.

     Aki a Múzsa érezhető jelenléte nélkül kezd bele az írásba, az minden

bizonnyal megnézheti majd magát – mivel ha csak azokat írja le az

ember amiket „csak úgy” hall, abból mindig nagy durranás lesz – és a

kritika is elmarasztalja majd…

    Most téged látlak, és több Múzsával is felérsz, viszont csupán egyetlen

cikk megírásába kezdek most bele.

     A közelmúltban egy lelkész barátommal utaztam vissza Partiumból,

hol néhány napot tölthettünk el együtt – közös aktivitásban.

   A barátom szolgált, s magam inkább csak navigátora lehettem – mivel

megfelelő helyismerettel rendelkezem Nagyváradon, és annak környékén.

    Nos, a barátom a következőképpen fogalmazott – mit magam egészítettem

ki saját gondolataimmal, és ezt próbálom meg most egészen röviden lejegyzetelni.

    A lelkészek házasélete nem mondható ugyan, hogy rendben lenne – viszont

a szolgálat és a misszió, meg a legnagyobb rendben halad – lefelé a lejtőn…

    Formailag működik bár az egyház, és ez sem kevés – ha nem is sok.

Látom kedves Múzsám, hogy most elégedetlen vagy velem, mert ezt fejezi ki

talán, hogy nagy ívben csóválod fejecskédet – s teszed ezt nagy hevességgel – a

nyárban.

    Egy másik barátom azonban – ki még nőtlen, és teológus - ő meg azt vázolta

meg számomra, hogy a papok házassága igenis példás – így egyértelmű tehát,

hogy az egyházi intézményeknek is hibátlanul kell működniük!

    Te Kedves Olvasóm melyik barátodnak hinnél?

A házasságok különben is a legnagyobb rendben vannak, amíg tart a

házastársi-házassági kötelék – ám ha minden kötél szakad, de erre soha ne

kerüljön sor – s még csak ne is gondoljunk evvel(!) – mert akkor az egész

csupán egy egyházi műsor volt, még ha nem is szórakoztató.

    Múzsám most távozott – és lehet vissza sem tér, s még az ajtót is becsapta

maga mögött – és úgy, hogy még a zsinatig is elhallott.

    Legszívesebben megkérdezném Múzsámtól, hogy miért tette ezt(?) hiszen

saját véleményemet még csak meg sem fogalmaztam, ugyanakkor be kell

vallanom tisztelettel, hogy fogalmam sincs, hogy miért is szükséges az

egyházkritika(?) – amikor minden a legnagyobb rendben van - elpalástolva.

 

--- Köszönöm, hogy elolvastál! ---

 

Parádfürdő – 2010. jún. 11.

    Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.