A vihar minden szépet elsodorhat! ---568. ---
A vihar minden szépet elsodorhat! ---568. ---
A legkomolyabb formai előírásoknak is megfelelsz – s ha e
világ magával sodorna, már nem tudsz kiszállni – de a lavina
mégsem vihet el minden szépet, csak úgy ni – mivel Te a
leglehetetlenebb helyzetekben sem adnád fel, s ha szükséges –
még a gravitációt is legyőznéd…
Ha le is csapnak reád az életnek viharai, az nem jelentheti
rögtön azt, hogy le akarod szaggatni a kiaggatott
reklámtáblákat – csupán azért, hogy azok nem személyedről
szólnak.
Receptoraid érzékenyen jeleznek, s ha kell – úgy egyik
pillanatról, a másikra – átírod az élethelyzeteket, ha nem is a
történelmet – mindent felülírva, mint az újraírható
adathordozókon.
Pénzügyi (v)álságod, enyhülni látszik – s feladataid
továbbra is ellátod, viszont mintha hozzám valamiképpen
most messzebbről közelítenél – ám érdekes mód mégis egyre
közelebb valónak érezlek, s tökéletesen belesimulsz még
mindig gondolataimba.
Néhány tucat tetszőszeplőt látok most arcodon - de ez nem
ijeszt el attól, hogy újabb fényképfelvételt készítsek rólad – ami
meghatározó fokmérője lehet mindezek után, további
kapcsolatunknak.
Komolyabb nézetkülönbségeink nincsenek jelenleg, s már azt
sem bánom ha a kamathasznot Te teszed zsebre, ugyanakkor
ez nem vezet komoly érdekkülönbséghez közöttünk – azt
hiszem.
Dolgainkat azonban lényegesen megkönnyíti az, hogy már
nem sodor magával a világ – s annak teljessége, és
elvárásaimnak is tökéletesen megfelelsz – mivel most nem
érzékelek lavinaveszélyt, mert akinek a gravitációt sikerült
legyőznie – annak a mi további kapcsolatunk is csupán
gyerekjáték, mit az élet ajándékozott nekünk – és nem oly
viharként, mely elsodorhat minden szépet
--- Köszönöm, hogy elolvastad! (Biztos elolvastad?) ---
Parádfürdő (Tündérkert) – 2010. szept. 20.
Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-
