Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az elodázott élet --- 489. ---

2010.06.13

                        Az elodázott élet   --- 489. ---

 

     Egy költő az elódázott életről írt, ám mélyen hallgatott életének

elodázott idejéről.

     Nem vagy közömbös nekem – sőt, és éppen ezért nem

szeretnélek megterhelni soraimmal – amennyiben máris túl nem

terheltelek. Így, vagy úgy – mert ehhez értek.

     Csupán minden érdek nélkül mondom (a magamét) – ám mégsem

állítom azt rólad, hogy sohasem ráncigálnád meg a másik ember idegeit –

csak ha drótból lennének azok, s az enyémet sem – és ez igazán szép

tőled.

     Kapcsolatunkban valami felépítetlen maradt, és örökösen csupán

vádaskodtál, hogy csak erre vagy jó – jóllehet magam soha nem

állítottam azt, hogy arra nem vagy jó – viszont ha kijelentésem az,

hogy erre is – meg arra is jó vagy, úgy meg egyből bizalmatlansági

indítványt nyújtsz be.

     Épp ellenkezőleg – ha szabad arra gondolnom, amire nem szabad –

akkor meg pont arról a veszteségről hallgatunk, ami a közös útvesztésünk –

mi ugyan egy apróság csupán – vagy csak egy finom részlet – mégis felér

az allegóriák és szimbólumok fekete seregével, de ez már a múlté. Hagyjuk!

     Azóta azonban megjött az erőd, hogy mögéállj az elhagyatottaknak, és

hangsúlyosabban mersz beszélni akkor is – amikor nem vagy benne a

programban.

     Beszélni ugyanis sok mindenről lehet – amiből megtudható az a törekvés

és irány, mi ugyan nem visz sehova - csupán a kiszámíthatatlanságba.

    Avval kezdtem, hogy nem akarlak megterhelni – mert az nélkülem is

bejön Tenálad, mégis azt látom most, hogy itt az Idő – és nem késik, hát

kívánom - ne térj le a (seb)helyes útról, hol magad is meggyőződhetsz

arról, hogy nagy befektető az élet – bár rögtön hozzátenném ehhez, hogy

csupán a Szeretet térül vissza. 

    

 

--- Köszönöm, hogy elolvastál! ---

 

Parádfürdő – 2010. jún. 11.

    Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.