Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Öreg király --- 448. ---

2010.05.05

                    Az Öreg király   --- 448. ---

 

    Következő történetemet – mivel meseszerű – mindenki csupán

mesének gondolhatná - pedig nem az, s minden szava igaznak hat -

ameddig hiszünk a mesékben.

    Rövid meseszerű elbeszélésemmel szinte képtelenség lenne

bemutatnom az Öreg királyt – s ezért nem is teszem – kit mindenki csak

Nagy Öregként emlegetett, a királyságon belül - hol látszatra bár, de

minden rendben is volt. Gondolhatnánk.

     Népe akarta és választotta királlyá, s amikor elérkezett királyságának

XXX. évfordulójához, már visszavonulásának gondolata foglalkoztatta,

ám a nép hallani sem akart új – vagy másik királyról.

    A hozzá hasonlókorú királyok, már a feledékenységgel küzdöttek –

és ő ekkor fogott bele gondolatainak leírásába – amivel nem kis meglepetést

okozott, még messzi határokon túl is!

     Sokszor elgondolkodott önmaga te(l)hetetlenségén – mégis erejének

teljében állt, amin nyilván lelki erőt értek, mert abban bátor és hatalmas volt.

     A korában már öreggé lett király egymagában élt, mégsem (ön)magának.

Egy alkalommal az Öreg király mélyen bezárkózott palotájának legbenső

szobájába, és napestig gondolkodott, hogy elege van már az egészből – és

mindent hiábavalóságnak érzett – mivel egyedül élt.

     Ekkor jutott el oda gondolataiban, hogy revánsot vesz a végzettől,

amiért elveszítette élete nagy szerelmét – azazhogy megtalálta, csak nyoma

veszett, majd úgy döntött, hogy visszavág élete nagy és pótolhatatlan

hiányáért, s úgy vélte ezen kárpótlásnak jogi útját legkivitelezhetőbbnek,

hogy elégtételt szerez, és kihívja a sorsot maga ellen. Jaj, jaj! Te ne tedd!

    A sors először kinevette az Öreg királyt, hiszen megannyi királyt döntött

már le trónjáról, hogy meg nem számlálható. Mégis , valami

megmagyarázhatatlan okból, de felettébb elbizonytalanodott – látván az

Öreg király hitét!!!   

     A királyságban gyorsan szét is futott a hír, hogy az Öreg király kihívta a

sorsot - önmaga ellen.

    A sors azonban azt érezhette meg, hogy szembetalálta magát élete első

nagy kihívójával – és szerfelett beijedt, és sietve elment és megkeresvén

visszahozta az Öreg király nagy szerelmét – kit mindeddig fogságában tartott…

    Kedves Olvasóm – nem mesét olvasol, mert ezek tények, de ha mégsem

hinnéd - akkor meg menj és járj utána! Itt vagy Május?   

 

--- Köszönöm, hogy elolvastál! ---

 

MB – 2010. máj. 05. – Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.