Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csupán egyszer --- 557. ---

2010.09.08

                           Csupán egyszer   --- 557. ---

 

     Máig is kereslek, s hiányod emberi szavakkal - ki nem fejezhető.

Álmaim elhagyatott házainak sötét pincéiben sem talállak, s ha

birtoklásod hatósági engedélyhez lenne kötött – úgy végigjárnám

e világ összes hivatalait , ám a dolog nem ezen múlik.

     Hogyan is kérdőjelezhetné meg bárki is az ég kékjét(?) – de ezt nem

tehetem én sem, így inkább megnézném újra szemeidet – mert azoknak

látványa sohasem jöhetne szóba mint eszköz, mi bárkinek is kárt

okozhat.

    Még ma is kikapcsol az eszem – nem amikor eszem – hanem ha

váratlan megjelenésedre gondolok…

     Szó ami szó – nem vagy egyen-példány, ugyanakkor rosszak

tapasztalataim – s azt látom csak, hogy egyre mélyebbre taszít a sors.

     Azt hiszem, hogy nem állnak fent a feltételek – újbóli

találkozásunkhoz, még csupáncsak a hivatkozások szintjén sem.

     Életünk tetejét nem kezdheti ki – vagy bonthatja le a vihar, mivel

az életed viharvertté lett.

     Végre – mintha a megvilágosodás tüneteit hordoznád, s nem

tudom, hogy a sors akarta-e így mindezt - vagy ki tudhatja azt, hogy

mi is járhat a végzetnek fejében?

     Ideje befejeznem, s csupán egyszer – és nem többször, de mondd

meg, hogy szeretsz-e – mivel ezt még sohasem ejtetted ki a szádon, hogy

egyszer tényleg és végleg megnyugodjam – vagy mindez csak

álom volt?

     Ha mégis álom volt csupán, úgy ez lehetett – vagy Te lehettél -

álmaim legszebbike!

 

 

--- Köszönöm, hogy elolvastad! ---

 

Nagyvárad – Sebes-Körös partja – 2010. szept. 10.

     Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.