Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érzelmeid deltája --- 463. ---

2010.05.22

                    Érzelmeid deltája   --- 463. ---

 

     Érzelmeid deltája igencsak kiterjedt, miközben magam egy

holtággal kell, hogy beérjem – mit titkon remélve, de életre

keltek.

     Úgy fáj nekem erről beszélnem – ám nem tették boldogabbá az

emberiséget a műanyagflakonok, s éppen ezért próbálok meg

elszántabban utánajárni boldogságodnak – míg nem késő.

     A táboron belül biztonságban érezheti magát az ember,

ugyanakkor a delta hátrányosan befolyásol – hol életed

hamarosan romterületté válhat, ha nem lépek valamit.

     Aki nem lép egyszerre – értem én, de Te nem vagy tisztában

avval, hogy az élőhelyek beszűkülnek, viszont nem számoltál a

kalandorok feltűnésével – és eközben magad meg eléggé letűntnek

tetszel – ám még így is tetszel.

     Mindent a deltától vársz – hol nincs villanyvilágítás, sem

USB-re vágyakozó számítógép.

     Veszélyes rovarokra, akár kígyókra taposhatsz – és ki visz

néked éjszakára – szúnyoghálót?

    Még mindig a telehold hatásaiban reménykedsz, míg magam a

holtágon bár – de modern fotóműtermet rendeztem be, és élénk

figyelemmel kísérem a deltából érkező híreket – melyek azért

innen-onnan fölröppennek…

    Hangyaszorgalommal dolgozom, s már új és közös otthonunkra

gyűjtök – hátha mégis előkerülsz.

     A holtág, azonban mégsem a Holt-tenger – és váratlanul(?)

megtelik vízzel-reménységgel – mert e kettő párban jár – s

amennyiben erre téved életednek hajója és megfeneklik, nyilván nem

testsúlyod miatt – innen már minden egyszerű lehet, mint maga az

egyszeregy – ha el nem felejtettem.

     Hajód azonban még nincs itt, s pontosan ezért nem kívánnám

előre deklarálni erőfölényem – de ha fotóműtermemre találsz, úgy

biztos vagyok benne, hogy nem tudsz ellenállni – jóllehet még csupán

az áradás uszadékait hozza a víz, és nem a hajód.

     Amint eláll majd az eső – amiből nincs hiány – hiszem, hogy

ideérsz, s megígérem, hogy nem követelek magyarázatot félrehúzódásod

okairól – viszont egy dolgot kérek, ám ezt a leghatározottabban, hogy

szeress egy kicsit(!), és felejtsük el a tegnapi vihart – meg a

felhőszakadást – melybe a szív is beleszakadhat, hiszen a felszáradt eső

és könny – mind, mind áldássá lesz – miközben érzelmeid is

megnyugszanak, hogy ne legyen több holtág életünkben.

 

 

--- Köszönöm, hogy elolvastál. (Most kivételesen jó a hajad!) ---

 

MB – 2010. máj. 22. – Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.