Gyorsreagálásod
Gyorsreagálásod --- CCXCIV. ---
Reagálásaid azonnali mersze - persze , hogy felkeltik egy magamfajta fényképész
érdeklődését !
Mint pad alól a kisdiák néz fel a tanítónőre – talán én is ekként figyelem szavaid ,
hogy új haditervvel állasz elő és már nem akarsz mindenáron átkelni az Ardenneken
és közlöd , hogy őrséged így most áthelyezésre kerül , a Rajna mellől – a Duna partra .
Egészen új most számomra is a kép és fogadni mernék , hogy nem találtad
meg a niebelungok gyűrűjét ! Engem azonban könnyen megtalálsz és emiatt
sohasem kesergek – tudván , hogy az elguruló garasokat hiába is keresnéd egy
nincstelen embernél – ki csupán egy jelentéktelen epizód lehetek haditervedben .
Vágyálmaid valóságként könyveled el és akaratod főnixként támad fel , most a
Dunát is szorongató – Budapesten .
Féltelek és még csak belegondolni sem merek , hogy mi is lesz veled , ha
kétségbeesel és nem lesz , hogy mit felajánl a kísértőnek – ha már csak a
dunai (hajó)roncs marad(t) meg belőled …
Nem mindig osztom elméleteid , szépséged azonban örömmel fogadom !
Nemes lelkű vagy és senkit sem fosztanál meg szabadságától – elfogató parancs
nélkül . Olykor komédiásnak érzem vénád és közben nem veszed észre , hogy
miként játszik veled a sors és esdekeltet néhány kedves szavamért – melyekben
könnyűszerrel eljutsz mint patak – a tengerig , hogy visszacsorogj könnyeidben az
óceántól az Érig – de a Dunáról sem feledkeznél meg – melynek a partján várlak ,
hogy tengerészként köszöntselek .
A vizek – mind rólad áradoznak és elérkezettnek érzem az Időt , hogy
megtanítsalak úszni – a boldogságban , mielőtt ellepne az .
M B - 2009 szeptember 10 - Baráti Szeretettel : emil.bosze@freemail.hu
