Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Harmincévesen --- (4)30. ---

2010.05.07

                                 Harmincévesen   --- (4)30. ---

 

     Nem fordulnál el tőlük – a Föld nyomorultjaitól, miközben szemeiddel

pásztázva - engem keresel közöttük.

     Mindenkit megtámogatnál – de nem az egyházmegyétől kapott

segélyből, mivel a Te segítséged Istentől van.

     Nem a fitneszszalonok cselekedeteit keresed, pedig alig múltál még el

harmincéves.

     Erődnek teljében vagy még, s mindig hálaadással jövök hozzád, és azt

is tudom, hogy az élet nagy titkainak ismerője vagy.

    Amikor veled lehetek, lelkem nem alszik, hanem sokkal inkább örvend –

mintha ezt érezném most is.

     Úgy van minden ahogyan azt megígérted, és nem szükséges

szemorvoshoz sem mennem, hogy hit által láss(al)ak.

     Nem járhatok dolgavégezetlenül utamon, és győzelmes életútra vezetsz.

Olyan ismerős vagy, de nem ugrik most be neved, mégis hallatlan mód

szeretsz – amire méltatlan vagyok.

     Ám azt is látom, hogy viaskodásunk elkerülhetetlenné válik, s a

Jabbók révénél kellesz majd megütköznünk – hol minden eldőlhet, a

hajnal feljöveteléig tartó tusakodás közben.

     A hajnal elérkeztével azonban el kell bocsássalak, de nem engedlek el

téged, míg meg nem áldod életemet!

     Nem tudom a neved – pedig barátodként szólítasz, viszont ha magam

lennék az Isten, úgy egészen bizonyosan - Fiammá fogadnálak.

     Tenném ezt, a legnagyobb örömmel.   

 

Bp. 2010. ápr. 13. – Baráti Szeretettel: bősze emil miklós. -_-

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.