Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nimfa a kertemben --- 493. ---

2010.06.14

                         Nimfa a kertemben   --- 493. ---

 

     Nimfát ültettem kertembe – amivel féltékennyé tettem Múzsámat,

ki érthető mód eltávozott tőlem – már jó ideje…

     Kertem Nimfája, bár olyan mint egy szép-karcsú és ifjú nő – ki

ráadásul fiatal hajtás még, mit magam ültettem – gondolataimba,

hol még nem járt a gondolatrendőrség.

    Csábos csemetém – hajlik jobbra, hajlik balra – a szellő iránya, kedve

és akarata szerint, amiképpen csapja neki a szelet.

    Nemtetszésem nyilvánvaló – hiszen nem veszem kifejezetten nagy

örömmel a szél megjelenését, és ez egy példátlan (jogi) eset is egyben!

    A realitást azonban mindenképpen el kell fogadnom, s megpróbálok

alkut kötni a széllel – mely mögött, vagy éppen benne - ott érzem a(z

elátkozott) sors jelenlétét. 

     Mit műveltél(?) – próbálom meg felelősségre vonni, majd kapcsolok,

de hiszen ez egy csata – s a nimfát meg magam akartam telepíteni.

    Benne(d) volt akaratom, s megvallva  - csupán egyszerű birtoktárgynak

gondoltam Nimfámat – mely megfogja majd a szelet, és valóban megfogta –

s ez mégis fáj.

     Neked nem hazudhatok Kedves Olvasóm, és valójában mégis a Múzsa

izgat, hogy hol-merre bujkál – s hol osztja csókjait???

     Csak keresgélek a jelen lehetőségei között, viszont negatívak

tapasztalataim – amiket filmnegatívokként őrzök – de most azt érzem,

hogy gyorsan kell döntést hoznom.

    Az élet közben előre ment néhány lépéssel, s Nimfám a viharrá erősödött

szél mellett döntött.

     A Múzsáról sincs sok – vagy újabb hírem, s csupán annyit súgott –

nevetve rajtam – a szél, hogy állítólag leadta vállalkozását – mert nem

vállaltam.

 

      

--- Köszönöm, hogy elolvastál! ---

 

MB – 2010. jún. 14.

     Baráti szeretettel: bősze emil miklós. -_-

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.